Lados Józsefné

Lados Józsefné, Erzsi néni 30 évet töltött a büntetés végrehajtásban. Az első női nevelőtiszt volt férfi körletben. Vérbeli pedagógus: amikor hallgat, vagy csak néz, azzal is nevel. Gyerekkorában egyik szomszédjuk egyenruhás volt. Mikor megkérdezte az ezredest, neki lehet-e ilyen, akkor a “bácsi” kedvesen rámosolygott és azt mondta: nem, mert a lányoknak más a dolguk… Mikor zászlósként szolgálatba lépett, első útja a volt szomszédhoz vezetett. Díszegyenruhában! Azóta úgy érzi, ez az öltözék kötelez. A magánéletet lerakta a börtönkapuban és hazafelé a fogvatartottak történeteit hagyta a rács mögött. Soha nem nyomasztotta a bezártság, a büntetést soha nem súlyosbította azzal, hogy megalázza a rábízott foglyokat. Egész életében szigorúan, szabályosan és igazságosan járt el. A nagykamaszok a szíve csücske. A lakótelepen, ahol él, keresi a csellengő fiatalok társaságát, akik szívesen beszélgetnek vele. Tágabb környezetében, Kőbányán már nincs olyan nyolcadikos, aki ne vett volna részt börtönlátogatáson, melyet Erzsi néni szervezett a Kőbánya Közbiztonságáért Közalapítvány kuratóriumi tagjaként. Bármit megtenne, hogy a 14 éves nyegle, önmagával is nehezen boldoguló fiataloknak könnyebb legyen és ne áldozatok vagy bűnözők legyenek. 70 évesen is meggyőződése, hogy hivatása kötelezi, egy alezredes nem ülhet tétlenül a fotelben, amíg van olyan fiatal, aki esetleg veszélyben lehet.