A mosoly melyet küldesz, visszatér hozzád
Sokan tekintünk a saját anyukánkra is egyfajta Aranyanyuként, ám Dr. Molnár Mihályné Kishonti Ilona lánya szerint az ő édesanyja nemcsak ebben fantasztikus, ezért is érezte úgy, hogy jelölnie kell a díjra. Szerinte, ha mindenki olyan lenne, mint az ő anyukája, akkor szebb lenne a világ. Ilona a Szent Borbála Kórház szociális munkásaként tesz másokért, a kórházban szinte minden embernek ismeri az élettörténetét. Világ életében az embereken segített, azt mondja arra született, hogy másokkal törődjön, másokat is szeressen. A kórházban az önkéntes meseolvasó csoport munkáját is ő koordinálja.
Önkéntesei szerint Ön az, aki mindenre képes, mindent megold, ha a csoportról van szó.
Ez így van, ez a munka is, mint a kórházban a többi feladatom a segítésről szól. Nagyon sokat adnak az önkénteseink a beteg gyerekeknek, ezért igyekszem mindent megoldani, hogy ők tehessék a dolgukat, a meséken keresztül gyógyítsák a kicsiket. A program 2011-es indulása óta, folyamatosan érkeznek hozzánk az önkéntesek, fiatalok és idősebbek egyaránt. Van, aki azért, hogy kipróbálja magát és van, aki azért, hogy újra gyerekek közelébe lehessen. Tréningeket, foglalkozásokat is tartok, hogy még hatékonyabban tudják végezni a munkájukat. Sokat kell azért tenni, hogy a kis önkéntes meseolvasó csoport sikeresen működjön, és fejlődni is tudjunk.
Ezek szerint terveik is vannak a jövőre nézve?
Természetesen. Beindítunk egy közösségi szociális munkát is, ami a középiskolások kötelező önkéntes tevékenységéhez kötődik. Már nyáron is volt nálunk egy fiatal, hogy megismerkedjen a programmal és kicsit ki is próbálja magát. Reméljük, sikeres lesz a folytatás.
Azt mondják, soha meg nem áll, mindenben lehet Önre számítani. Honnan van ennyi energiája?
Egyrészt jógával figyelek magamra, ebből is sok energiát merítek, de őszintén szólva, nem nagyon fáradok el. Örömömet lelem a munkámban, ezért ez nekem nem fáradság. Örülök, hogy segíteni tudok az embereknek. Ezt csináltam mindig, akkor is mikor családok átmeneti otthonában dolgoztam, vagy most, mikor itt a kórházban 12 osztály tartozik hozzám. Nekem ez adatott meg az életben, nekem ezt kell csinálni, én így vagyok boldog. És azt is el kell mondanom, hogy a családom óriási szeretettel vesz körül, ami szintén sok energiát ad.
Van egy alapfilozófiája is. Elárulná nekünk?
„A mosoly melyet küldesz, visszatér hozzád”. Ez is erőt ad nekem. Nagyon sokat kapok a betegektől is, szeretet, hálát, és ez bíztat, hogy ugyanúgy folytassam. Élvezem és szeretem ezt a munkát. Soha nem tudnék mást csinálni.
Ilona például sokat tett egy olyan fiúért, akit súlyos betegsége miatt 8 éves korában elhagytak a szülei, szinte a pótanyukája volt. Fáradhatatlan gondoskodással vette szárnyai alá a magára maradt gyereket, segített neki, támogatta, mikor szinte senkije sem maradt. Kollégái szerint Ilona empatikus, nyitott személyisége meghatározza a közös munkát is az osztályokon. Az motiválja, hogy minden hozzáforduló, nehéz helyzetben levő betegnek megoldást találjon a problémájára.