Alighogy véget ért az év egyik legszenzációsabb hete, Vigyikánné Horák Andrea máris a közeledő tanévkezdésre készül. Aranyanyunk, a történelem-földrajz szakos gimnáziumi tanárnő ezen a nyáron is elszántan vezette tettre kész csapatát a hosszú heteken át tartó kreatív munkában. A bicskei Vajda János Gimnázium diákjai tizenötezer PET palack felhasználásával egy gigantikus sárkányt építettek, mellyel idén immár harmadik alkalommal nyertek részvételi lehetőséget a Sziget Fesztiválra.
Egyre égetőbb kérdés napjainkban az egyéni felelősség vállalás a környezetvédelem témakörében is. Erre szerettétek volna felhívni a figyelmet? Innen származik a kezdeményezés, hogy PET palackokból sárkányt készítsetek?
Az első sárkányunk 2013-ban épült, az iskola alapításának 60. évfordulójára. Eredetileg egy kisebb ünnepséget terveztünk, de hamar kiderült, hogy szinte az egész város csatlakozni kíván, így azo
n kaptunk magunkat, hogy a pár tízezer forintnyi költségvetésünkből négyezer résztvevő számára kell egy produkciókkal teli örömünnepet szerveznünk. Abból kellett gazdálkodnunk, amink volt, szemétből pedig meglehetősen sokat találunk bárhol. Az iskola tanulói, majd a város is nekünk gyűjtötte a feleslegessé vált palackokat. Eredetileg egy kígyót terveztünk, de az én kérésemre kapott lábakat is az állatunk, így lett belőle sárkány.
Nem állíthatjuk, hogy az iskola születésnapját szűk körben ünnepeltétek.
Jobbnál jobb ötletek érkeztek a készülődés heteiben. Nem vagyok tősgyökeres bicskei, így akkor derült ki a számomra, hogy miért akar mindenki palotást táncolni. Évtizedek óta a nyolcadikosok azonos koreográfia szerint táncolnak, így szinte az egész város ismerte ugyanazt a táncot. Több mint ezer ember jelentkezett, régi táncpartnerek találtak egymásra harminc év után. Azt gondoltuk, hogy ha már ilyen sok embert megmozgatunk, az összefogást jótékony célra is fordíthatjuk. Véradási rekordot döntöttünk, összesen 170 egység vért adtak a résztvevők. Szóval elmondhatjuk, hogy igazán nagyszabásúra sikerült az évforduló.
Végül hogy kerültetek sárkányostul a Sziget Fesztiválra?
Erre a megmozdulásra felfigyelt az egyik tévécsatorna, eljöttek forgatni, és a helyszínen ismerkedtek meg Mennydörgővel, a sárkánnyal. A stáb tagjai hívták fel a Sziget szervezőinek figyelmét az építményre. Nagyon becsülöm a rendezőket, hogy amikor kiválasztják a meghívott előadókat, kiállítókat, akkor elsősorban a teljesítményüket méltatják, náluk nem a hírnév számít. Különös lehetőséget kaptunk, hiszen negyven hetijeggyel ajándékozták meg csapatunkat. A gyerekek többsége nem jutott volna ki a Szigetre, ha nincs ez a felkérés.
Negyvenen építettétek Mennydörgőt, de mennyi időre volt szükség a munkához?
Idén július 1-én kezdtük a munkát az iskola udvarán. Sokkal több, mint negyven gyerek segített, mindenki jött, amikor ideje engedte. A ledolgozott munkaórák számát egy jelenléti íven regisztráltuk, végül azok a diákok kapták a heti jegyeket, akik a legtöbb időt töltötték az építkezésen. Rendkívül kreatív gyerek vesznek körül, a sárkányon kívül gyönyörű bútorok is készültek, minden alkotásnak jó hasznát vettük a Szigeten is.
Volt olyan tanulónk, aki összesen kétszáz órán át segített. Gyakran meglátogattak bennünket óvodás csoportok, érdeklődtek idősebb emberek is, hogy haladunk a munkával. Azt gondolom, hogy Mennydörgő az összefogás megtestesítője lett a városunkban.
Az elmúlt héten Dr. Kenessey Andreával beszélgettünk a közös projektetekről.
Andiék a Mellrákfórummal egészen különleges módon adják át az információt. Kreatívak, érdekesek és viccesek. Bámulatos, hogy egy ilyen komoly témában mennyire lazán és őszintén szólítják meg az embereket. 2013-ban dolgoztunk először együtt, amikor a gimnazista lányaink rózsaszín királylány ruhába öltözve vonták magukra a gyerekek figyelmét, és amíg a kicsik önfeledten játszottak,
Andiék az édesanyáknak beszéltek a helyes önvizsgálatról. Mindig tudják, hogy mivel kelthetik fel az érdeklődést. Idén a Pink Day-re bolondos kellékekkel készültek, ahol kedvére szelfizhetett minden szigetlakó.
A szelfizéshez ti is nagyban hozzájárultatok, ha jól tudom, szintén egy újrahasznosított anyagokból összeállított építménnyel.
Igen, a sárkány mellé 2000 sörös doboz felhasználásával készítettünk egy installációt, az Álmok Fáját, amely nem csak a szelfizéshez adott nagyszerű hátteret, hanem a Mellrákfórum önkéntesei itt gyűjtötték az érintetteknek szóló jókívánságokat is.
Elmondhatjuk, hogy a Richter Aranyanyu Díj gyümölcse többek között a doktornővel kötött barátságotok is?
Természetesen, és nem csak a közös munka kapcsán találkozunk. Pedagógusként kerültem már olyan helyzetbe, amikor nem volt egyértelmű számomra, hogy mit kell tennem. Egy diákom betegsége kapcsán is Andit kerestem fel először, mert az ő hozzáállása és szaktudása példaértékű számomra.
Kivel tartod még a kapcsolatot az Aranyanyuk közül?
Mindenkit nagyon szeretek, és örülök, hogy ismerhetem ezeket a különleges nőket. A Richter Aranyanyu díjazottak köréből Börcsök Klárával fél szavakból is megértjük egymást, hiszen mi mindketten iskolás gyerekekkel foglalkozunk, gyakran hasonló nehézségekkel küzdünk, és közösek a céljaink. Klára fia például pszichológus hallgatóként is érdeklődik a munkánk iránt, így több szálon is kapcsolódunk. Tóthné Almássy Monika kórházpedagógusként egészen különleges szemlélettel bír, élmény vele beszélgetni. A legjobb az az Aranyanyu közösségben, hogy komoly témákban is megértjük egymást, de ha kell, felszabadultan tudunk együtt nevetni.