"Mindig emberséges volt velünk"
Szinte hihetetlen, de egy fájdalmas veszteségre is lehet jó szívvel emlékezni. Az első Richter Aranyanyu Díjra, 2011-ben egy gyermekét elveszítő édesanya jelölte Dr. Berényi Marianne fejlődésneurológust. Az anya vallomása szerint a család neki köszönheti, hogy a rövid együtt töltött idő meghatározó és pozitív élményként él mindannyiukban.
Főorvos asszony és osztálya a rendellenességgel született gyerekeken próbál segíteni, speciális mozgatással, tornával fejleszti ki azokat a mozgássorokat, amik az egészséges gyerekeknél természetesen, a reflexek segítségével sorról-sorra kialakulnak, a betegeknél pedig nem. Barátnőm lánya oxigénhiányosan született, az akkor kínzásnak tűnő gyakorlatoknak köszönhetően egészséges, sportoló, kemény lány lett belőle. Az én kislányom idegrendszeri fejlődési rendellenességekkel jött világra, hosszú heteket töltöttünk Főorvos asszony osztályán. Sajnos őt nem lehetett rehabilitálni, végül az "élettel össze nem egyeztethető" betegsége elvitte. Ha Főorvos asszony nem olyan határozott, sokszor szigorú, de mindig emberséges velünk, nem lett volna erőnk végigküzdeni a nekünk adatott 20 hónapot. Ez már 16 éve volt, de azóta is meleg szeretettel emlegetjük és ha véletlenül találkozunk az utcán, még emlékszik Fannira és van egy-két jó szava hozzánk. Orvosi könyvtárosként nyomon tudom követni munkásságát, előadásait és tisztelettel drukkolok neki, hogy minél több családon, gyereken tudjon segíteni. Kiváló ember, igazi "Terézanya".