Amellett, hogy Zsanett három kisgyermeket nevel, szakmájában is kiemelkedő módon helyt áll. Nem csak gyermekbőrgyógyászként látja el kis pácienseit, de aktív kutatómunkájával nagyban hozzájárul a jövő nemzedék gyógyításához, egyetemi oktatói tevékenységével pedig a leendő dermatológusok és gyógyszerészek elé állít remek példát.
Hogy kerültél közel ehhez a szakmához és miért éppen a gyermekbőrgyógyászatot választottad, amikor döntened kellett?
A bőrgyógyászat egyetemista korom óta rendkívül érdekes volt számomra, hiszen ez egy tipikusan női szakma és látványos eredményeket lehet elérni megfelelő terápiával. A számos kézzel fogható sikerélmény mellett még az is motivált, hogy a Szegedi Tudományegyetemen részt vehetek egy világszínvonalú kutatásban.
Gyerekeket gyógyítani különleges érzékenységre vall. A te munkádban is van jelentősége, hogy hány éves a páciens?
Mindig szerettem picikkel foglalkozni és amilyen régre vissza tudok emlékezni, azóta magam is nagy családra vágytam, három saját gyerekem van. A gyermekbőrgyógyászat meglehetősen nagy kihívás a szakmában, hiszen nullától tizennyolc éves korig igen széles a klinikai spektrum, számtalan esettel találkozom.
Rengeteg helyen tanítasz, kutatsz, betegellátással, gyerekekkel foglalkozol. Nem sok ez egy ember életében?
Nem érzem, hogy sok lenne. Így teljes az életem, úgy gondolom, hogy minden a helyén van.
A gyerekek szeretete irányított erre a pályára, de mi motivált az újszülöttekkel és koraszülöttekkel való foglalkozásra?
Azt gondolom, hogy az ember életében mindig az érzelmi motiváció a legerősebb. Nem volt ez másképp a mi esetünkben sem. A második gyerekem bő egy hónappal érkezett korábban, nagy örömömre egészségesen. A harmadik gyerekem extrém koraszülött kisbaba volt, a 28. héten született alig több, mint egy kilóval. A születését követően szembesültünk azzal, hogy nem csak nagyon pici, de emellett szívfejlődési rendellenessége is van.
Ebben a helyzetben bizonyára nem orvosként, hanem anyaként kellett szembesülnöd ezzel. Hogy tudtad elfogadni?
Óriási fájdalmat jelentett, az első napokban teljes reménytelenségben voltam. Nem számítottam arra, hogy valaha egészségesen fogjuk őt hazavinni. Embert próbáló két és fél hónap következett ezután, de szerencsére nagyon pozitív kimenetele volt ennek a születéstörténetnek, hiszen végül egy egészséges kisbabát vihettünk haza a koraszülött intenzív osztályról.
Természetesen az egész családra nagy lelki terheket rakott ez a küzdelmes időszak, ami azért sem volt könnyű, mert otthon két kicsi gyermekről kellett gondoskodnom.
Értem már, hogy mit jelent a személyes motiváció. Saját gyermeked gyógyulása egy igazi sikertörténet.
Ez volt az igazi indíttatás, ami arra sarkallt, hogy bőrgyógyászként bekapcsolódjak a koraszülött ellátásba. Az osztályon töltött két és fél hónap sokat adott nekem és szakmailag is ösztönzően hatott rám.
Biztosan vannak árnyoldalai és komoly nehézségei annak, hogy ilyen apró emberekkel foglalkozol.
Csupán lelki nehézséget tapasztalok, hiszen teljesen együtt érzek az aggódó családokkal , akiknek a babájuk nem úgy kezdik az életüket, ahogyan azt megálmodták. Én is végigjártam ezt az utat, tudom milyen fájdalmas pillanatokat élnek meg.
Mi táplál és lelkesít nap mint nap ebben a sok tennivalóban? Honnan van erőd ahhoz, hogy mindig mosolyogva fogadd akis pácienseidet?
A gyerekek szeretete ad erőt. Mondhatom, hogy saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy az újszülött ellátás nagyon sokat fejlődött az utóbbi évtizedekben. Bámulatos, hogy egész pici súllyal született babákat egészségesen lehet hazavinni. Látom, hogy a gyerekek gyógyulnak és ez energiával tölt fel.