Soha könnyebb dolgunk ne legyen!

A közönségdíjasok a szavazási határidő, azaz november 17-e után születnek meg a leadott voksok alapján, a hattagú zsűri két napra rá hozza meg végső döntését. A felkért grémiumban, ha nem is vérre menő, de viták azért vannak, hisz mostanra minden szakembernek megvannak a maga prioritásai és kedvencei. A 2013-as Richter Aranyanyu Díj pedagógus, egészségügyi szakdolgozó és orvos győztesei a november 22-ei gálán vehetik át a hétköznapi hősnőknek járó szobrocskát és a vele együtt járó 200 ezer forintot.

Az idén harmadik éve döntést hozó zsűri összetétele nem változott az évek alatt, lassanként egymás legfontosabb szempontjait, gyengéit, sőt „mániáit” is kiismerik a zsűritagok. Dr. Gyarmati Andrea, gyermekorvos, olimpia érmes úszó nagyon szereti az olyan történeteket, amelyekben a segítő szakemberek egyfajta „pótszülőkként” jelennek meg. Örök optimistaként keresi azt a derűt a legnehezebb történetekben is, amire az ő kis betegeinek is szükségük van nap, mint nap. Mint a „Magyarország örökös úszóbajnoka” cím és több más díj boldog tulajdonosa, pontosan tudja, hogy az ilyen neves elismerés mindig nagy felelősséggel is jár.

A díj bizony kötelez arra, hogy figyeljünk, vigyázzunk magunkra. Így van ezzel Dobó Kata színésznő is, akinek szintén többször volt már része elismerésben.  Legutóbb idén ősszel, egy stíluslap közönsége döntött arról, hogy díjazza Kata mindennapi eleganciáját. Nem tagadja, hogy nagyon jól esett neki ez az elismerés is, mert mégiscsak a közönséget tartja a legfontosabb kritikusnak. Zsűritagként igyekszik nem elfogult lenni, ami néha nagyon nehezen megy. Főleg a pedagógus kategóriában, hiszen ahogy tavaly is írtuk, legszívesebben a saját húgát jelölné a díjra, aki óvónő. Ezt a hivatást, az egyik legszebb munkának tartja a világon és leglelkiismeretesebb képviselőit, ha tehetné, díjazná minden évben.

Kriston Andrea, aki a Kriston Intimtorna módszerének kidolgozójaként vált ismertté itthon és külföldön is, azokért a jelöltekért szokott a döntés során a legjobban küzdeni, akik igazi tabutörők. Saját pályafutása során is megtanulta, hogy a legintimebb történetekre, legtitkosabb fájdalmainkra néha még szavaink sincsenek. „Márpedig a bátorság tanulható, tehát akik ezt tanítják, akik leszámolnak a stigmákkal és segítenek kimondani a kimondhatatlannak tűnőt, azok valóban hősök.”- meséli Andrea. Végül hozzáteszi még, hogy „igaz, elmondtam már párszor, de most is muszáj hangsúlyoznunk, hogy nem elég oktatni, kísérni kell az úton!”

Nagy Tímea, kétszeres olimpia bajnok párbajtőrözőről köztudott hogy három gyerekes édesanyaként mennyire családcentrikus, miközben maga is egy nagy intézményt, egy uszodát vezet. Úgy látja, ma sok nőnek van szüksége arra, hogy hiteles példákon keresztül lássa, nem lehetetlen egyszerre otthon és a hivatásunkban is helytállnunk és jól éreznünk magunkat! Hús-vér nők mutatják meg nekünk, hogy nem kell fájdalmas áldozatot hoznunk, az egyik vagy másik szenvedélyről lemondva.

És végül a díj létrehozói: Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs vezetője, a világcég egyik kiemelt szerepkörében dolgozva, sokszor bőven túl a napi 8 órán, és többgyerekes édesanyaként is, a pedagógusokban, egészségügyisekben, orvosokban, mindig az igazi szövetségest keresi. Maga is tapasztalja, hogy a felfokozott tempójú üzleti életben egy nőnek olyan megbízható társakra van szüksége, olyan segítőkre, akik biztos pontok, igazi támaszok lehetnek a hétköznapi működéshez. Kiváltképpen igaz ez, ha nevelésben vagy gyógyulásban szorulunk segítségre! „Ha pusztán Richteresként ülnék a zsűriben, józanul a cég érdekeit képviselve, akkor nem tudnék dönteni, mert a döntősök esetében már bármelyikük esetében jogos igény, hogy munkájáért kapja meg a neki járó társadalmi megbecsülést! A végső döntés előtti utolsó pillanatokban már én is „csak” egyszerűen nőként és anyaként szavazok.”

„Végtelen hálás vagyok azért, hogy minden évben ilyen nehéz döntenünk, és azt kívánom, hogy csak soha könnyebb dolgunk ne legyen!”- mondja Rácz Zsuzsa író, a Richter Aranyanyu Díj megálmodója. „És senki ne higgye, hogy ezt a zsűri csak feladatként éli meg! Már a jelölő történetek olvasása közben is, majd a kisfilmeket látva és végül a gálán találkozva ezekkel a fantasztikus nőkkel, mind feltöltődünk általuk. Sokkal többet kapunk tőlük, mint amennyit adhatunk nekik."